Boldog Gizella kápolna - Veszprém

Boldog Gizella kápolna bemutatása

Veszprém egyik műemlék-gyöngyszeme, a legkorábbi magyar püspöki vagy királyi magánkápolna 13. századi freskói Magyarországon a legrégebbiek közé tartoznak; boltozati zárókövei is egyedülállóak. Az épület a korai gótika jegyeit hordozza magán. Apostolokat ábrázoló freskói egykorúak az épülettel és bizánci stílusúak. A felső-kápolnából fennmaradt az északi fal a boltozatokat hordó támkötegekkel, fölöttük a boltindításokkal és diadalívpillér-fejezetein 11 kis sárkányfigurával. Az alsó kápolna megközelíti a késő Árpád-kori egyházi művészet legkvalifikáltabb szintjét. Értékét növeli, hogy itt folyt az egyik legkorábbi magyarországi műemléki helyreállítás.

A kápolnának nem ismerjük alapító oklevelét, ismeretlen elnevezése is. Az építkezést a vallon származású Robertus püspök személyéhez kapcsoljuk, aki a székesfehérvári királyi magánkápolna nagyprépostjából 1209-ben lett veszprémi püspök, majd 1226-tól esztergomi érsek. A kápolna az egykori Püspöki Palota magánkápolnájaként működött.

Esterházy Imre püspök az 1720-as évek elején restauráltatta a székesegyházat és a Gizella-kápolnát is. Ekkor azt Szent Imre-kápolnának nevezték. Biró Márton már két éve püspök volt, de nem kívánt kiköltözni az általa 1741-ben egy emelettel bővített Nagypréposti Palotából. Így jogutódja, Orosz Pál nagyprépost nem vehette azonnal birtokba a rezidenciát. Erőszakos módon, a kápolnán keresztül igyekezett bejutni a Palotába. Biró Márton nagypréposti funkciója idején, 1745 előtt a kápolnában a kispapok borát őrizték.

Új fejezet kezdődött akkor, amikor Koller Ignác püspök (1762-1773) elhatározta, hogy a középkori eredetű, sok ostromot, katonai használatot átvészelt Püspöki Palota helyett újat építtet. A kápolna helyreállítását Fellner Jakab tervezte. A keleti és a nyugati falakat a középkori falak nyomvonalában építették újjá. Az általuk feltárt, de levert freskókat újrafestették. Új nyugati bejárati ajtó készült új homlokzattal, a Koller-féle helyreállítást viselő latin nyelvű felirattal, melyet így fordíthatunk: „Ezt a kápolnát, amelyet a hagyomány szerint Boldog Gizella, Szent István első apostoli király felesége alapított, és amely sokáig elhagyatva hevert, nagymányai Koller Ignác veszprémi püspök régi alakjába és fényébe visszaállította, s az értünk keresztre feszített Krisztus Urunk tiszteletére az oltárt 1772. április 10-én felszentelte.”

Barokk stílusban új oltárt emeltek, mögötte szobor is állt. Az 1938-as Szent István-évben, első szent királyunk halálának 900 éves évfordulóján, Dex Ferenc vezetésével átalakították a barokk hangulatú kápolnát és román stílusúvá varázsolták vissza. Eltüntették a barokk freskókat és az oltárt, restaurálták a román stílusú eredeti apostolfreskókat, modern oltárt, új, díszes vasrácsos ajtót készítettek. Az alacsony oszlopfejezetek feletti frízben latin nyelvű felirat olvasható: Memoriae Beatae Giselae Sacrum (Boldog Gizella emlékének szenteltetett). Az alsó mezőben latin nyelvű felirat az ajtó készíttetőjének nevét, rangját, a készítés évét, valamint a tervező nevét őrzi: Anno Sancti Staphani Ferdinando Episcopo Gubernante Wesprimiensis Stephanus Beothy.^[1]